Ez a törtĂ©net valĂłjĂĄban nem egy gazdag emberrĆl szĂłl, aki elvette egy szegĂ©ny ember juhĂĄt.
A törtĂ©net valĂłjĂĄban DĂĄvidrĂłl szĂłl, aki elvette egy mĂĄsik ember felesĂ©gĂ©t, majd megölte Ćt.
MiĂ©rt akkor a jĂĄtĂ©k? Ăgy tƱnik, az Ăr megengedte DĂĄvidnak, hogy sajĂĄt bĂŒntetĂ©sĂ©t hozza meg.
A MĂĄtĂ© 7:2 szerint: “Mert a milyen ĂtĂ©lettel ĂtĂ©ltek, olyannal ĂtĂ©ltettek, Ă©s a milyen mĂ©rtĂ©kkel mĂ©rtek, olyannal mĂ©rnek nĂ©ktek.”
Dåviddal pontosan ez történt. Azt kapta, amit adott.
DĂĄvid halĂĄlbĂŒntetĂ©st követelt, sĆt, sokkal többet. Ennek az embernek nemcsak sajĂĄt Ă©letĂ©vel kellett fizetnie, hanem nĂ©gyszeres jĂłvĂĄtĂ©telt is kellett adnia. Ez törtĂ©nt DĂĄviddal is.
DĂĄvid halĂĄlbĂŒntetĂ©st követelt, sĆt, sokkal többet. Ennek az embernek nemcsak sajĂĄt Ă©letĂ©vel kellett fizetnie, hanem nĂ©gyszeres jĂłvĂĄtĂ©telt is kellett adnia. Ez törtĂ©nt DĂĄviddal is.
A fiĂĄnak meg kellett halnia, Ă©s a hĂĄborĂș sosem maradt abba ezutĂĄn.
TovĂĄbbĂĄ a gonoszsĂĄg feltĂĄmadt DĂĄvid csalĂĄdjĂĄban, Ă©s rengeteg bĂĄntĂĄst okozott szĂĄmĂĄra.
DĂĄvid felesĂ©geit sajĂĄt fia vette el, ahogy Ć elvette UriĂĄs felesĂ©gĂ©t!
Ăs bĂĄr DĂĄvid bƱnĂ©t nem nyilvĂĄnosan követte el, Isten nyilvĂĄnosan bĂŒntette meg.
DicsĆsĂ©g az Ărnak a jobb szövetsĂ©gĂ©rt. Isten nem fog megĂtĂ©lni bennĂŒnket olyan mĂłdon, ahogy DĂĄviddal tette. JĂ©zus elhordozta ezt a bĂŒntetĂ©st. Azonban mĂ©g mindig lĂ©tezik az elv, hogy aratjuk, amit vetettĂŒnk.
,,Aki irgalmat mutat, az irgalmat nyer. (Jakab 2:13.)
Nem szĂŒksĂ©ges, hogy mindent a nehezebb mĂłdon tanulj meg; tanulhatsz mĂĄs emberek hibĂĄibĂłl is, Ă©s kĂŒlönöskĂ©ppen Isten IgĂ©jĂ©bĆl. (2TimĂłtheus 3:16.)
Eközben jĂł, ha irgalmat Ă©s kegyelmet tanĂșsĂtasz azok felĂ©, akik hibĂĄznak.
EzutĂĄn, ha neked lesz szĂŒksĂ©ged irgalomra Ă©s kegyelemre, valaki meg fogja adni szĂĄmodra.
Nincsenek megjegyzések:
MegjegyzĂ©s kĂŒldĂ©se