2024. februĂĄr 19., hĂ©tfƑ

A SZOLGA đŸ”„

JĂ©zus Ă­gy vĂĄlaszolt: “đŸ”„A legfƑbb [parancsolat] ez: Halljad, IzrĂĄel, az Úr, a mi IstenĂŒnk, egy Úr,, (MĂĄrk 12:29)

JĂ©zus ismĂ©telten utalt istensĂ©gĂ©re, amiĂ©rt a zsidĂłk viszonzĂĄskĂ©ppen meg akartĂĄk ölni, mĂ©gis az 5. MĂłzes 6:4-et idĂ©zte: “Az Úr a mi IstenĂŒnk egy Úr.” 
Nincs kĂ©t vagy hĂĄrom Isten, JĂ©zus mĂ©gis Istennek jelentette ki magĂĄt, ahogy az Atya Isten volt. 
Ez az egység hatalmas titok, ami meghaladja az emberi megértés hatårait, ugyanakkor képesek vagyunk elfogadni és hinni benne.
JĂ©zus megtestesĂŒlĂ©se elƑtti ĂĄllapotĂĄban Isten formĂĄjĂĄban lĂ©tezett. 
“Kezdetben volt az Ige, Ă©s az Ige Istennel volt, Ă©s az Ige Isten volt.” 
JĂ©zus a hĂșstestben megjelent Isten. (1. Tim. 3:16.) 

Azonban JĂ©zus nem követelte magĂĄnak, nem ragaszkodott isteni jogaihoz. 
FĂ©lretette isteni jogait Ă©s privilĂ©giumait azĂ©rt, hogy egy szolga formĂĄjĂĄt vegye fel Ă©s az emberhez hasonlĂł legyen. Ezen felĂŒl megalĂĄzta magĂĄt Ă©s engedelmes lett az AtyĂĄnak, egĂ©szen a halĂĄlig. 
Ez volt a legnagyobb ĂĄldozat, amellyel teljes mĂ©rtĂ©kben azonosult JĂ©zus az emberisĂ©ggel Ă©s lehetƑvĂ© tette Istennek, hogy megvĂĄltson bennĂŒnket. 

Azzal, hogy bƱnözƑhöz hasonlĂł halĂĄlt halt a kereszten, JĂ©zus betöltötte az ÓszövetsĂ©gbeli prĂłfĂ©ciĂĄt
 (5. MĂłzes 21:23) Ă©s magĂĄra vette az ĂĄtkainkat. 
Ezzel megvĂĄltott bennĂŒnket az ĂĄtkoktĂłl, szĂ©lesre tĂĄrta Isten megigazĂ­tĂł ĂĄldĂĄst a Krisztusban valĂł hit ĂĄltal Ă©s nekĂŒnk adta a Szent Szellem Ă­gĂ©retĂ©t. (Gal. 3:13-14.)

A TeremtƑ teremtĂ©ssĂ© lett; az Úr szolgĂĄvĂĄ lett; a legnagyobb a legkisebbĂ© lett. 
Mindez Isten hatalmas szeretete miatt törtĂ©nt. 

Nincsenek megjegyzések:

MegjegyzĂ©s kĂŒldĂ©se