ISTEN KEGYELMÉNEK SÁFÁRAI🔥

Az Úr így válaszolt: “🔥Ki tehát a hű és okos sáfár, akit az úr szolgái fölé rendel, hogy idejében kiadja élelmüket?,, (Luk 12:42)

A sáfár egy olyan személy, akit azzal bíztak meg, hogy más javaival, vagy ügyeivel foglalkozzon.
A sáfár által ellenőrzött tulajdon nem a sajátja, és nem is tehet akármit vele, amit éppen szeretne.
Azt várják tőle, hogy a megbízója kívánsága szerint cselekedjen.

A bankár is egy sáfár. Mások pénzét bízták rá. Szabadságot kapott arra, hogy bölcsen befektesse a pénzt oly módon, hogy az hasznot hozzon a betéteseknek és a részvényeseknek, de börtönbe küldik azért, ha csak úgy elveszi a pénzt és saját magára költi. 

A bankár elszámoltatható (Lukács 16:2) azok felé, akik a pénzüket rábízták, mint sáfárra. 

A pénz nem az övé, bár a kezelésébe került.

Ez a példázat és más igék is (1Kor 4:1; Tit 1:7; 1Pt 4:10) a hívőket, mint Isten kegyelmének sáfárait mutatja be. 

A vagyon, a talentumok és képességek, melyeket birtoklunk, valamint Isten szeretetének a kijelentése, amelyet kaptunk nem a sajátunk, amivel azt tehetünk, amit csak akarunk. Istentől kaptuk ezeket a dolgokat, ezért Neki számolunk el ezeknek az ajándékoknak a helyes vagy helytelen használatával. 

Alapvetően fontos észben tartanunk ezt, hogy teljesíthessük Isten iránti kötelességünket, mint az Ő “sokféle kegyelmének” sáfárai.

Légy ma Isten kegyelmének bölcs sáfára! Mutasd meg mások számára azt a szeretetet és megbocsátást, amit Tőle kaptál, és tedd középpontba Őt számukra mindenben, amit mondasz és teszel.

AZ ÚR FÉLELME🔥

https://www.youtube.com/watch?v=lQCrLOO4Xl0

• ,,🔥 Megmondom nektek, kitől féljetek: attól féljetek, akinek azonfelül, hogy megöl, arra is van hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek: Tőle féljetek.,, Lukács 12:5 
• ,,Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.,, 2Timóteus 1:7 
• ,,A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben.,, 1János 4:18 

Ezek az igék látszólag ellentmondásban állnak Jézus fenti állításával, valójában azonban nincs ellentmondás. Kétféle félelem létezik. 

Az American Heritage Dictionary így határozza meg a félelmet: “egy figyelmeztető, vagy nyugtalanító érzés, melyet veszély, fájdalom, katasztrófa, vagy hasonlók várása eredményez; megfélemlítés; rettegés; rémület” 

A félelem szónak van egy másik meghatározása is a szótár szerint: 

“Különleges mértékű tisztelet, vagy hódolat, mint egy felső hatalmasság iránt.” 

Tiszteletről és hódolatról tanít Isten Igéje, amit a szenteknek Isten felé tanúsítaniuk kell. 

A Zsidókhoz írt levél 12:28 azt mondja, hogy van egy istentől származó félelem, mely elvárt az Isten felé való szolgálat során, ez ugyanakkor azt is magában foglalja, hogy létezik egy nem istentől jövő, istentelen félelem is, amely nem fogadható el Isten szolgálata során. 

Sátán mindig ezt az istentelen rettegést, vagy megfélemlítést alkalmazta a kegyes emberek kínzására. Akik újjászülettek, nem szabadna, hogy Isten iránt rettegést, vagy megfélemlítettséget érezzenek, kivéve, ha éppen azt tervezik, hogy megtagadják hitüket Jézusban, mint Megváltójukban. 

Van egy Szövetségünk, amely garantálja az Isten számára való elfogadottságunkat (Efézus 1:6), egészen addig, amíg ragaszkodunk hitünk megvallásához Jézus Krisztus, a Megváltónk engesztelő vérében. 

A nem hívő ember számára az Istentől való félelem egy hatalmas, elrettentő erő a bűn elkövetésétől, de számodra, aki már megkaptad Isten kegyelmét, az Ő jósága hozza létre a félelmet (tiszteletet), és a bűntől való eltávozást. 

Az Úr félelme – amiben ma jársz – nem rettegés, sem nem megfélemlítettség, hanem békesség és öröm, mivel Ő mindenható, mégis szerető Édesapád.

A szentség gyümölcs🔥

 https://www.youtube.com/watch?v=FImjLIscIT0

,,🔥De jaj nektek, farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és minden veteményből, 

de elhanyagoljátok az igazságos ítéletet és az Isten szeretetét, pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhanyagolni!,, Lukács 11:42 

Amikor Jézus azt mondta: “… és amazokat sem elhanyagolni!”, akkor Ő nem a helyes cselekedetek ellen érvelt. Isten Igéje hangsúlyozza a cselekedeteinkben való szentséget. 

A farizeusok tévedése – ami Jézus feddését kiváltotta – az volt, hogy ők abban hittek, hogy helyes cselekedeteik helyes kapcsolatot hoznak létre Istennel, de az Istennel való helyes kapcsolat csak magunk megalázásával, és hitünk a Megváltóba, Jézus Krisztusba való helyezésével érhető el. 

Isten kegyelemből, hit által tisztítja meg a szívünket (Efézus 2:8), és ezután már birtokoljuk a szentségre való gyümölcsöt. (Róma 6:22) A szentség gyümölcs, nem pedig a megváltás gyökere. 

Egy hasonló helyzetben (Máté23:26) Jézus a következőt mondta:

 “Vak farizeus, tisztítsd meg először a pohár és a tál belsejét, hogy azután a külseje is tiszta legyen!” 

Az igazi kereszténység belülről fakad. 

Egy jó szív meg fogja változtatni az ember cselekedeteit, de az ember cselekedetei nem tudják megváltoztatni a szívét. 

A vallás egyik kedvenc tanítása, hogy ha jót cselekszel, akkor jó leszel. 

Semmi sem áll távolabb az igazságtól! Újjá kell születned Isten Szelleme által, ezután lesznek a cselekedeteid szentek, mivel te szent vagy. Szent vagy a belsődben, és a szentség egyre inkább megnyilvánul a külsődleges dolgokban is. Ez az evangélium szíve. 

Minden nagy világvallás rendelkezik erkölcsi mércével a megváltást illetően, kivéve a kereszténységet, amely a megváltást egy Megváltón keresztül kínálja. 

Ha megváltást nyertél nincs szükséged arra, hogy külsőleg is láthatóan szentté változtassad magad. 

Ma, csak engedd, hogy az Úr szentsége, mely benned van, megnyilvánítsa magát a gondolataidon, szavaidon és cselekedeteiden keresztül! 

Ezek egyre nyilvánvalóbbakká válnak, ahogy követed a Szellemet és megújítod az elmédet Isten Beszédével. (Róma 12:2.) 

A szentség gyümölcse meg fog jelenni életed minden területén.

Két eltérő gondolkodásmód🔥

 ,,🔥A farizeus pedig elcsodálkozott, amikor meglátta, hogy ebéd előtt nem mosdott meg. (Lukács 11:37) https://abibliamindenkie.hu/uj/LUK

A törvényesség egyik biztos jele a prioritások helytelen sorrendje, ahogy esetünkben ezekkel a farizeusokkal kapcsolatban is láthatjuk.
Nem találunk feljegyzést az Írásban, hogy a farizeusok Jézus csodálatos tevékenységén elcsodálkoztak volna. Túlságosan elfoglaltak voltak abban, hogy valami kritizálni való találjanak. (Márk 3:2)

Valóban azon csodálkoztak, hogy Jézus nem mosott kezet. Klasszikus példája ez a “szúnyog kiszűrése és a teve elnyelése” jelenségnek. (Máté 23:24)

Azok, akik a törvény megtartása által szeretnék kiérdemelni a megigazulást, állandóan a cselekvéssel vannak elfoglalva, míg a megigazulást hit által elfogadók egyszerűen megvallják a már elvégzett dolgokat. Ez pedig egy egyszerű, de rendkívül lényeges különbség.
Ha még mindig cselekszünk valamit azért, hogy Isten tegyen valamit az életünkben, akkor a “törvény” -mentalitás talaján állunk, ami pedig nem hit. (Galata 3:12)

Amikor egyszerűen hisszük és megvalljuk, amit Krisztuson keresztül már megkaptunk, akkor növekszünk a kegyelemben, hit által.
Annak a személynek, aki a törvény alatt él, és annak, aki a kegyelem alatt hasonló szentség-cselekedetei lehetnek, de a motivációjuk teljesen ellentétes. A törvényesek figyelme arra irányul, amit meg kell tenniük, míg a hit által élők arra tekintenek, amit Jézus már elvégzett értük.
Például, az Ige azt tanítja, hogy valljuk meg a szánkkal és higgyünk a szívünkből, és megkapjuk Istentől. (Márk 11:23)

A törvényes viszont így gondolkodik: “rávehetem Istent arra, hogy meggyógyítson engem, ha megvallom, hogy az Ő sebeiben meggyógyultam.”
Aki érti Isten kegyelmét azt vallja meg, hogy “az Ő sebeiben meggyógyultam”, mivel valóban hiszi, hogy Jézus már megszerezte a kereszten a gyógyulást.

A gondolkodásmódod elemzése a legegyszerűbb útja annak, hogy eldöntsd, vajon a hit területén, vagy a törvényesség területén állsz. Ha a motivációd az, hogy elfogadjon téged Isten, vagy hogy rávedd Őt valamire, hogy érted cselekedjen, akkor ez bizony törvényesség.

Ha teljesen hitben élsz és hálás vagy azért, amit Isten már elvégzett Jézusban, akkor ez kegyelem.
Válaszd a kegyelem gondolkodásmódját, mert Jézus mindent a rendelkezésedre bocsájtott, amire szükséged lehet, mindent, ami a kegyes élethez tartozik. (2Péter 1:3)